ICF Magyar Tagozatának állásfoglalása a tagság felé a felnőttképzési tanúsítványok korrekciójáról

Tisztelt ICF-coachok!

Mint azt tudjátok és nyomon követtétek, rengeteg minden történt az elmúlt időszakban a szakmánkat érintő törvényi szabályozások terén… A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény május 28-i módosításával 2020. július 31-től újra mindenki jogszerűen használhatja a coach megnevezést, függetlenül attól, hogy képzését felnőttképzési vagy szakirányú továbbképzési rendszerben végezte!

Szeretnénk felhívni figyelmeteket, hogy a februári törvényváltozás szankciót kötött a különböző végzettségek, megnevezések megtévesztő használatához. Ez részben érintheti azokat a kollégákat, ICF-coachokat, akik felnőttképzési tanfolyamokon végeztek. Ezen felnőttképzési (D-típusú vagy szabadpiaci) képzések a korábbiakban sem adtak végzettséget, képzettséget vagy szakképesítést, hanem kompetenciafejlesztő képzésként a tanfolyam végeztével arról adhattak tanúsítványt, illetve igazolást, hogy a résztvevő részt vett azon, elvégezte a képzést. 

A több felnőttképzési szakértővel, illetve jogásszal folytatott konzultációk tükrében úgy gondoljuk, hogy fel kell hívnunk a tagság figyelmét arra, hogy vizsgálják meg az általuk megszerzett tanúsítványokban foglalt megnevezések helyességét, illetve azok használatát.

Szeretnénk kiemelni, hogy sajnos nem egyértelmű az ide vonatkozó szabályozás több tekintetben sem, ezért nem tudunk teljesen pontos állásfoglalással szolgálni ezzel kapcsolatban. Amit biztosan tudunk mondani a konzultációkon szerzett információink alapján, az az, hogy a diploma, oklevél és bizonyítvány szavakat az állami képzési szektor (iskolarendszer) kezeli sajátjaként, míg az (iskolarendszeren kívüli) felnőttképzési tanfolyamok kimeneteli dokumentumaikon a tanúsítvány, illetve az igazolás megnevezéseket használhatják. Ezen dokumentumok a tanfolyamon való részvételt, annak elvégzését igazolják, azaz nem adnak képzettséget, képesítést, végzettséget, és ilyen állítás nem szerepelhet rajtuk. 

Ugyanakkor, ettől függetlenül, ha egy coach szakember egy esetlegesen hibásan kiállított tanúsítványra hivatkozva nem megfelelő „végzettséget” vagy címet használ magára vonatkozóan, a hatályos szabályozások értelmében megtévesztően használja azokat, és szankcióval sújtható. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmet erre, illetve tanácsoljuk, hogy mindenki vizsgálja meg a végzettségének, címének használatát.

Ugyancsak fontos kiemelni, hogy egy adott tanfolyam elvégzése után az azon résztvevő, az előírt vizsgáknak sikeresen megfelelő szakember nem válik azzá, ami maga a tanfolyam megnevezése. Az ACTP, ACSTH és CCE nemzetközi akkreditációk egy adott képzés tartalmára vonatkoznak, nem pedig az abból kikerülő szakemberekre. Azaz e megjelölésekkel csak a tanfolyamokat lehet illetni, az ott végzett szakemberek nem használhatják magukra vonatkozóan. Hasonló félreértelmezésekkel találkoztunk az egyéni minősítések esetében is: valakinek vagy megvan egy adott minősítési (ACC, PCC, MCC) szint, vagy nincs. Attól, hogy egy szakember elvégzett mondjuk egy ACTP programot, attól még nem PCC, olyan megnevezés pedig, hogy PCC / ACTP szintű coach (és ennek variációi) nem léteznek.

ICF Magyar Tagozata Egyesületként arra jutottunk, hogy az ICF-tag coach szakemberek számára konzultációs jelleggel csak információt szolgáltathatunk esetleges megkeresésekkor, és az általuk végzett képzést szervező képzőintézményhez irányítjuk az adott szakembert. A közelmúltban számos egyeztetést folytattunk az ICF akkreditált, vagy ICF-hez kapcsolódó felnőttképzők képviselőivel, támogatásukat kérve e folyamatban a náluk végzett szakemberek megkeresései kapcsán.

Az elmúlt években általunk észrevett és összegyűjtött helytelen megnevezések listáját alább olvashatjátok, ezeknek a használatát kerülni kell!

Kérdéseitek kapcsán mind a felnőttképző intézetek, mind mi, az ICF Magyar Tagozata elnöksége készséggel állunk rendelkezésre.

Üdvözlettel:

ICF Magyar Tagozata elnökség