Szinte a kezdetektől fogva folyamatos kérdés volt bennem, hogy mennyire jogos a life coaching és a business coaching közé éles határvonalat húzni. Sokan úgy gondolják, hogy kell és szükséges. Vannak olyanok is, akárcsak jómagam és úgy érzem egyre többen, akik azt gondolják, hogy ez nem indokolt.
Az alábbi definiciókat találtam öt perc alatt a life coachingra:
- „Az emberek életével, az egyéni sikeresség megteremtésével és az önmegvalósítás segítésével a life coaching ág foglalkozik.”
- „A life coaching a jövőre koncentrál. A coach segít céljaink kitűzésében és megvalósításában, a szemléletváltásban, a döntéshozatalhoz szükséges értékeink megerősítésében.”
Ugyanez a keresési metódus az alábbi eredményt hozta a business coaching kifejezésre:
- „A business coaching professzionális segítséget nyújt vezetői, egyéni, szervezeti és az üzleti fejlődéshez.”
- „A business coaching során hozzásegítjük ügyfeleinket ahhoz, hogy képesek legyenek feltárni az elakadásaikat, és arra megoldást is találjanak.”
Ami számomra érdekes volt a keresés során, hogy a life coaching megfogalmazására a kereső első oldalán megtaláltam a fenti két idézetet. A business coachinghoz viszont 3 oldalt kellett végiglapoznom a Googleban. Sok esetben általában írtak a coachingról, a business előtag nélkül. Maguk a definiciók is inkább általánosak voltak, mint konkrétak. Ha megnézem ezeket a definiciókat és felcserélek bennünk néhány szót – valamint kiveszem a life ill. a business előtagot, akkor gyakorlatilag ugyanazt olvasom. Miért van mégis ez az elhatárolódás?
Én, mint coach….
Az önmagukat business coachként definiálók jelentős része szinte azonnal közli, hogy ő NEM life coach. Biztos?
Biztosan nem foglalkozik az ügyfele életével, élethelyzetével, csakis a munkát érintő kérdésekkel? Biztos abban, hogy az a munka, amit közösen végez a coachee-jával, annak nem lesz kihatása az élete más területére? Vajon tényleg ennyire különválasztható a két rész?
Én úgy gondolom nem. Vajon mennyire lehet sikeresen dolgozni olyasvalakivel, aki az élete munkán kívüli területén problémákkal küzd? Akármennyire is arra kaptam a felkérést, hogy a vezetői képességeit fejlesszük, mennyire lesz képes ezért tenni ilyen helyzetben? Hiszen a munka is az élet része, nem különíthető el tőle. Nem mondhatjuk azt, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjuk.
Én, mint ügyfél…
Egy 2009-ben készült felmérés két erre vonatkozó kérdést tett fel a szakemberek részére (http://hbr.org/2009/01/what-can-coaches-do-for-you/ar/1, ill. magyarul (Harvard Business Review magyar kiadásának 2009. júniusi száma 61.-62. o. – http://www.vilaggazdasag.hu/hbr/mit-tehetnek-ertunk-a-coachok-291140, valamint dr. Tomka János előadása 2010. február 23.-án )
Az első kérdés így hangzott:
„Gyakran szerződtetik-e arra, hogy személyes kérdésekkel is foglalkozzon? „
Erre a válaszolóknak mindössze 3%-a válaszolt igennel.
A második kérdés az alábbi volt:
„Segített-e már valaha egy igazgatónak a személyes kérdések megoldásában?”
Erre a megkérdezettek 76%-a válaszolt igennel.
A két szám közötti különbség egyértelműen mutatja a számomra, hogy míg a kiindulási pontban még fontosnak tűnik az a kijelentés, hogy valaki definiáltan business coachinggal foglalkozik, a folyamat végére ennek az előtagnak a jelentése sokkal kevésbé lesz domináns.
Van megoldás?
Nemrégiben megkérdezték tőlem is, hogy szerintem mi a különbség, én pedig rávágtam: Az, hogy ki fizeti a révészt.
– Ha valakinek a munkáltatója fizeti a coaching-folyamatát, ott az esetek legnagyobb százalékában a cél a munkával kapcsolatos probléma kezelése vagy valamilyen vezetői készség fejlesztése. Bekerülhetnek személyes elemek is, de ezek inkább másodlagosak prioritás szempontjából.
– Ha valaki önmagának fizeti a coachingot, akkor ő határozza meg, hogy a fókusz a munkáján vagy a magánéletének valamely aspektusán van. Tehát a folyamaton belül nagyobb szabadsággal lehet elkalandozni a magánélete irányába.
Mit gondolok én?
Ahogy ezt már korábban is leírtam: A folyamat legfontosabb résztvevője a coachee, az Ember. Ahogy egy szép történetben olvastam:
„A siker titka, — hogyan legyünk sikeresek és hogyan élhetünk teljes életet, — magukban az emberekben rejtőzik. Ott, ahol a legtöbb ember nem keres válaszok után.” (sziú legenda)
Az emberben, aki maga az egységes egész; aki életének bármely területén fog változtatásba, az kihatással lesz életének minden más részére is. Ugyanezen az elven haladva úgy gondolom, hogy amikor egy adott célkitűzés elérésében segítjük a coaching folyamat során, akkor sem szabad megfeledkeznünk a kiindulási állapotról, ahonnan elindul; és arról a környezetről sem, amely őt körbeveszi. Erre törekszem coachként, legyek akár business vagy life coach.
Fülöp Andrea
